Párizsi a hátsó ülésen, avagy menükínálat a legjavából 2007-es terülj – terülj asztalkánkon

Ahogyan telnek az évek, egyre több szemetet eszünk meg. Ilyenkor gyorsan próbáljuk megnyugtatni lelkiismeretünket: na, nem tudatosan, hiszen kezdünk lassacskán racionális, 21. századi ember módjára odafigyelni, mit rejtenek az összetevőlisták az élelmiszereken.

Azonban biotermékek és tudatosság ide vagy oda, sajnos manapság gyakran szembesülünk azzal a ténnyel, hogy nem lehetünk elég elővigyázatosak, bizony új vagy éppen a megszokott köntösű csomagolásban megetetnek velünk szinte mindent, amivel nem csak magunknak, de átörökíthetően utódainknak is árthatunk.

Év eleji szokásos mustránkat megejtve nézzük sorra, milyen ínyencségekkel kényeztettük gyomrunkat a 2007-es évben. Minden hónap – egy jó nagy falat!

2007. január:

Müzliket, szalámikat, sonkákat és lekvárokat, közel 8000 tételt foglaltak le és helyeztek zár alá a szakemberek, amiken ti. az élelmiszereknek a fogyaszthatósági idejét hamisították meg. Hosszú a lista, hiszen a szigorú ellenőrzések során közel 8000 tétel élelmiszert zárolt a hatóság. Az ok: a hamisított fogyaszthatósági idő.

2007. február-március:

A hatósági állatorvosok másfél tonna lejárt szavatosságú és 50 kg átcímkézett hústermékre bukkantak. A hamisított címkéken nem volt rajta a gyártó jele, azonosítószáma és a termék nettó súlyaként is csak 0,0 gramm szerepelt. A hírek szerint hat megye 118 boltjába kerülhetett az átcímkézett, vákuumcsomagolt vagy védőgázas csomagolású kolbászból, párizsiból, szalámiból és virsliből.

2007. április:

190 millió forintnyi büntetést osztottak ki a húsvéti razzián, miközben főleg húst és tojást ellenőriztek. A leggyakrabban a szavatossággal vagy a tisztasággal volt probléma. A tízezerből nagyjából 2500 boltban vagy étteremben, vagyis minden negyedik szabálytalankodott.

2007. május:

Szűrővizsgálatok egyértelműen kiderítették, hogy kilenc nagy élelmiszer-áruháznál, az országban kapható mézkészítmények hetven százalékban hamisítottak: adalékanyaggal és cukor hozzáadásával készültek.

2007. augusztus:

Magas dioxin szennyezettségű guar-gumi (E-412) adalékanyag került forgalomba. A rendelkezésre álló információk alapján két svájci cégen keresztül kilenc EU-tagállamba kerülhetett az Indiából származó tételekből, köztük Magyarországra is.

2007. szeptember:

Vizsgálják, hogy került-e száj- és körömfájással fertőzött hús hazánkba. Még nem lehet biztosan tudni, hogy Magyarországra nem került-e be a száj- és körömfájás betegséget okozó vírus. Visszamenőleg ellenőrizni kell a beszállított élő állatokat, a betegség lappangási ideje pedig körülbelül három hét.

Nem hivatalosan terjed az az információ, hogy 6-10 milliárd forint értékben kellene azonnal kivonni az érintett termékeket.

Hogyan lehet az, hogy egy lejárt szavatosságú élelmiszert átcímkézve simán el lehet adni és még meg is eszik az emberek, mert nem veszik észre, hogy romlott?

A képlet pedig általában egyszerű: matek helyett biológia: minőségi hiba : romlott áru

A hatályos jogszabályok szerint a közvetlenül a gyártótól érkező termékek esetében a minőségért a gyártó felel. Viszont azt is tudni illik, hogy a szavatossági idő általában úgy van megállapítva, hogy a tényleges lejáratot felezik, vagy harmadolják. Ez azt jelenti, hogy valóban sokkal tovább fogyasztható az élelmiszer, mint amit lejárati időnek tüntetnek fel. Azt sem tudhatja a vásárló, mióta is áll a polcokon, majd került „idő lejárati felfrissítésre” az adott termék.

A HACCP (Hazard Analysis and Critical Control Points - Veszélyelemzés és Kritikus Ellenőrzési Pontok, melynek célja az élelmiszerek biztonságosságának garantálása) vagy akár az ISO 9001-es szabvány idegen áruk kezelésére vonatkozó pontján elmélázva már nem is tűnik hajmeresztő ötletnek, ha azt várnánk el egy élelmiszerbolttól, hogy írja ki, jelenítse meg az adott termék beszállításának időpontját. Továbbá a fogyasztó láthassa azon feljegyzéseket, amik a tárolás körülményeinek igazolásáról és az egyéb, az élelmiszerrel történt eseményekről tanúskodnak. Elvégre is nem csak az ellenőrző hatóságok számára fontos információk ezek!

Habár szabályozás tekintetében látszólag a teljes feldolgozási lánc le van fedve, a termelőtől a kiskereskedőig mindenhol találunk beavatkozási pontokat, mégis hogyan is beszélhetünk egyáltalán élelmiszer biztonságról, biztonságos élelmiszerekről akkor, amikor ilyen esetek megtörténhetnek?

Harrer Ágnes