Skip to main content

Ha jól csinálod, lehetőség, de ha rosszul, akkor csak költséges csapda - Best practice sharing!

Van-e annál szebb, amikor más fizette meg a tanulópénzt, és nekünk már „csak” alkalmazni kell a bevált tapasztalatot? Ne találd fel a kereket! A best practice sharing, azaz a „jó gyakorlat megosztása” segít, hogy kisebb ráfordítással új módszerekhez, új eszközökhöz juthass!

A projektmunkáink során, az alkalmazott minőségbiztosítás részeként is újra és újra visszatér a „best practice sharing”, azaz a „jó gyakorlat megosztás”-ának fogalma. Sok minden eszünkbe juttatja ezt: a minőségközpontú vállalatirányítási (TQM) elvek és módszerek, maguk a minőségbiztosítási szabványok (köztük az ISO 9001), de sokszor a döntéshozók (ők többnyire nem így szokták ezt nevezni) vagy a maguk a kollegák, a „mezei” munkatársak is.

Van azonban egy bökkenő, ahogy az ISO 9001-ben megfogalmazott elvek kapcsán többel is: az a „csak” – azaz az apró betűs rész!

A minőségbiztosításban, köztük az ISO 9001 alkalmazásában is az apró betűs rész nem szól másról, mint hogy az elveket meg kell fogadni ugyan, de elengedhetetlen azokat a saját üzletmenetünkre és üzleti sajátosságainkra testre szabni!

Egyik kedvenc példám az autógyártók esete: hatalmas volumenben, rendkívül szigorú minőségi elvárások mellett kell termelniük, így nem csoda, hogy nagyon magas a követelmény a minőségbiztosítással szemben! Sőt, ezzel még alá is becsülöm a helyzetet, mert kőkemények az elvárások! Nem véletlen, hogy az autóiparban és az autóipari beszállítók között az ISO 9001 csak belépőnek számít, valójában „saját” szabványokat teremtett magának az iparág. (Ezek közül csak minőségbiztosításban ma az ISO TS 16949 a legelterjedtebb.)

Az iparág sajátos körülményei között azonnal forintosíthatóak a minőségbiztosítási eszköztár alkalmazásával elért eredmények, ami igen nagy segítség! (Milyen eszközökre gondolok: pl. a statisztikai folyamatkontroll módszerei, a folyamat-kockázatok rendszeres értékelése, a beszállítói auditok és a belső auditok végzése, a dolgozói ötletek rendszerezett és szisztematikus gyűjtése, a brainstorming technikák alkalmazása, és persze a best practice sharing, valamint ezer más módszer… )

A lehetőség adja magát: tanuljunk tőlük!

Egyszerűen használni kell azokat az eszközöket és technikákat, amit más már előttünk jól bejáratott. Éppen az autóipar az, aki már nagyon sok tapasztalatot gyűjtött össze szabványaiban – best practice sharing forever!

Meggyőződésem, hogy pl.: a software-minőségbiztosítás kapcsán is az autógyártóktól próbáltak meg nagyon sok minden ellesni. Ellesni azt, hogy hogyan lehet az iparszerű termelést a minőségbiztosítással kiszámíthatóvá, tervezhetővé tenni. Hogyan lehet elérni, hogy a gyártás, a termelés átlátható szabályok mentén, megismételhető módon történjen. Végezze a munkát gép vagy ember, legyen az eredmény előre megjósolható! Best practice sharing…

És a banánhéj? A fejlesztést az autógyártók is teljesen más módszerek (folyamatok) szerint végzik, mint a tényleges gyártást!

A software-fejlesztés pedig, még ha iparszerűen végzik is, akkor is lényegében (mindig új) fejlesztés! Azaz ha az ő gyártásban szerzett tapasztalataikat próbáljuk meg magunkra alkalmazni például a software„gyártására”, akkor egyszerűen nem a ránk való csizmát próbáljuk meg minden áron felvenni!

Autóipari, és szoftveres példát hoztam, de csak a könnyebb szemléltethetőség kedvéért, a lényeg:A „best practice sharing” egy szenzációs lehetőség, de csak akkor, ha megfelelően alkalmazzuk.

A saját üzletünket csak akkor fogják szolgálni a mástól ellesett tapasztalatok, ha azokat megfelelően értelmezzük és magunkra testre is szabjuk! Így pl. sarki büféként nem lehet szolgaian másolni a gyorséttermi láncok emberi arcot nélkülöző folyamatait, vagy kiskereskedőként a nagyok beszerzési trükkjeit, egyedi gyártóként a futószalag játékszabályait, stb.. Ugye érzed, hogy a példákat a végtelenségig lehetne sorolni? A lényeg mindeközben csak annyi, hogy bármilyen jónak is tűnhet egy ötlet, egy „mindent megérő tapasztalat”, ha az nincs a Te vállalkozásod viszonyaira megfelelően alkalmazva, akkor azzal csak ráfizetsz! Ezért a best practice sharing technika sikeres alkalmazásához Te is kellesz. A Te piac- és vállalkozás-ismereteid, a Te saját nézeteid! A tanácsadó bármit is ígér, legfeljebb csak segíthet Téged ebben!

Rengeteg kérdést felvet még a best practice sharing alkalmazása: így például hogy hogyan kell / lehet működtetni a vállalkozásban, hol kerülhet homokszem jó gyakorlat alkalmazásába, no és persze hogy hogyan lehet elérni, hogy a saját embereid maguktól is használják ezt a technikát. Ezeknek a taglalása azonban csak a második lépés, későbbi írásainkban ezekről is lesz még szó!

Gönye Zoltán

Maga az ISO 9001 is csekklista

Szerintem is a lényeg a testre szabáson van. Bár tulajdonképpen maga az ISO 9001 szabvány sem más, mint "best practice"-k alapján összállított csekklista, aminek megvalósítását mindenki, egyedileg magára testre szabva alkalmazza! Ha így történik, akkor ez sokat segít az azt alkalmazó cégnek! Ha nem, akkor az a tipikus és elterjedt "worst practice" (rossz gyakorlat).