Az információbiztonsági szabvány sokaknak egy elvont és nehezen kezelhető dolognak tűnik, pedig mondanivalója nagyon is a hétköznapjainkról szól. Erre világít rá a Hétpecsét Információbiztonsági Egyesület által 2008-ban kiadott HÉTPECSÉTES TÖRTÉNETEK című kis könyv. Ez az ISO 27001 szabvány minden követelmény-fejezetéhez bemutat egy kis életszituációt, olyant, amellyel vagy hasonlóval szinte mindenki találkozhatott (volna) már. Ezek a történetek némi humorral mutatják be mindennapjaink botlásait, és a tanulságok pedig gondolkozásra késztetnek.

Ebből a könyvből ízelítőül mutatok be két történetet, egyet most és egyet a következő írásomban.

Sokan, sokszor visznek haza munkát, mert ez egyrészt kényelmes, másrészt pedig a határidő is hajt. Sokan otthon nyugodtabban tudnak dolgozni, gyorsabban haladnak a munkával. Azt azonban már kevesen mérik fel, hogy ez milyen adatbiztonsági veszélyekkel jár!

Auditori munkám során nemcsak az auditor kollegáktól, de az auditált cégektől is rendkívül sokat tanultam. Bár azt hiszem, ez az egymástól tanulás sokszor kölcsönös, és ez az a többlet, amivel mindkét fél igazából nyert.

A legtöbb cég úgy indul neki az ISO 9001-es auditnak, hogy szerezze meg azt a lobogtatni való papírt, és azután „jó napot”! „Elég ebbe a legkevesebb fölös energiát és pénzt beleölni, majd gyorsan meg kell felelni azon a bizonyos vizsgán, és utána dolgozhatunk újra nyugodtan tovább!”

Sokan az auditon döbbennek rá,

Meglepően gyakran kerülök olyan helyzetbe, amikor rákérdeznek: mivel foglalkozol? Válaszolok... 10-ből 9-szer az alábbi két eset van:

 hogy ő maga kér egy újabb auditot, a vezetőtársai egyszerűen nem értették mi történt vele. Ilyet ember önszántából, magával nem tesz…

Tamás egy szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalkozás egyik ágazatát vezette. Az ágazat létszáma valahol 150 fő körül volt, ami hazai viszonyok között már önmagában is egy közepes vállalkozásnak számítana.

Tamás fiatal volt ugyan, ennek ellenére jól ismerte a játékszabályokat, így a napi-, és a hosszabb távú stratégiai feladatokkal is sikeresen boldogult.

A munkája azonban a rutinja ellenére sem volt könnyű, mert neki is folyamatosan egyensúlyoznia kellett az erőforrásokkal: mennyit szán a megkerülhetetlenül jelentkező apró-cseprő, de mégis megoldandó feladatokra, és mennyit a távlati célok megvalósítására.

A beszállítással foglalkozó cikksorozathoz kapcsolódik egy érdekes jelenség, amit azt hiszem, szinte mindenki ismer. A jelenség vonzatait és következményeit azonban kevesen gondolták végig, így annak káros hatása továbbra is folyamatosan jelen van, és a legnagyobb kárt éppen annak okozza, aki vezetőként ezt támogatja.

A „szent tehén beszállító” nagyon sok helyen előfordul. Testvér, rokon, vagy barát cégének kedvezni természetesen elsőre jó ötletnek tűnik.

Nem az!

Az utóbbi negyedévben egyre-másra kapom az újabb tanfolyami és konferencia-meghívókat, ahol az eddigi ISO (9001) szakértők (értsd: minőségügyi tanácsadók) hirdetik, hogy ők megmutatják az egyetlen és igazi módszert, amivel vállalkozásomat kivezethetem a válságból. Nekem valahogy mégis „déjá vu”-érzésem van.

Eszembe jut egy nagyon régi vicc:

...és kéretlen levelet sem küldök tovább soha!(?)”

Nemrégiben egy barátom panaszkodott, hogy postafiókját telíti a rengeteg spam, a rengeteg kéretlen levél. Ráállt, hogy azonnal törli őket, de így is sok ideje elmegy a kéretlen levelek törlésével. És ami a legrosszabb: sokszor magát az üzletet, valódi emberi kapcsolatokat jelentő levelek szinte elvesznek a sok szemét között!

Itt elgondolkoztam egy kicsit.

Ma már egyre több üzlet vagy szolgáltatás hirdeti magáról, hogy „bababarát”, növelve ezzel értékét, vonzerejét a célközönség számára. Azonban önmagában attól még nem lesz bababarát az aki ezt kijelenti magáról”. Pusztán a kijelentéstől pedig nem lesz elégedett a vásárló. A kijelentés pedig elhangzott. Az ügyfél (vásárló) bababarát-elvárásai természetes módon ilyenkor megnőnek, és immáron ezeket az elvárásokat kell(ene) kielégíteni!

Mindennapjaimban átalakult a gyakran használt szavak listája. Az egyik új belépő a bababarát jelző lett.

Vigyázz! A garancia apró betűi utólagosan nagyot üt(het)nek!

Az előző blog-bejegyzésnek van még egy, nagyon fontos tanulsága, amire a jelenség egyre terjedő volta miatt érdemes odafigyelni.

Mi is történik? A vásárló szeretne venni egy új autót, ezért elmegy autószalonokba, vagy kinézi az Interneten a „kis kedvencet”, és ott elemzi tudását, tulajdonságait, kinézetét, árát, no és persze a hozzá kapott garanciális szolgáltatásokat. No és itt jön a bökkenő!