8 aranyszabály, hogy megreformálhasd az ötletek dinamizmusát cégednél

Dinamikusak, fiatalok és kreatívak – így lehet megítélni kívülről azokat a cégeket, ahol ontják az ötleteket az arculat kialakításához, vagy a megújuláshoz. Dinamikusnak látható kívülről az a cég is, ahol valamilyen áttörő („breakthrough”) ötletet kiaknázva új stratégiát építenek ki.

KKV-ként felmerülhet benned a kérdés:

Megjelenhet-e az én vállalkozásom is abban a dinamikus cég-képben, mint a tőkeerős nagyok? Akkor is, ha nálunk nincsenek ilyen pálfordulást eredményező ötletek, amiket esetleg nem is tudunk megfinanszírozni?

Egyáltalában hogyan menedzseljük az ötleteket a saját vállalkozásunkban?
Ugye, Te sem szeretnéd, ha holnap az egyik legjobban teljesítő munkatársad, egy másik cég zászlaja alatt valósítaná meg önmagát, elképzeléseit, no és persze az ötletben rejlő profitot is?

Nézzük, hogy mit lehetne jobban csinálni!

Cégvezetőként elsőként ismerd meg, hogyan hat vissza a vállalatod, és kvázi döntéseid a munkatársakra! Miként befolyásolják a kollégák brillírozásait, termékenységét az ötletek tekintetében az egyes céges „történések”, avagy másik irányból hogyan gerjeszti vagy gátolja a munkatársak motivációja magát a(z) (ötlet)kultúrát? Bonyolultan hangzik? Pedig nem az, csak nézz a problémára, mint egy kérdésre:

Mit teszel (és mit nem) azért, hogy az ötletek születését, közre adását ösztönözd, megfelelően feldolgozd és esetenként megvalósítsd? Továbbmenve: hogyan kommunikálod mindezt munkatársaidnak, alkalmazottaidnak?

De mielőtt továbbmennénk, nézzünk ki egy kicsit a nagyvilágba! Az alábbi felmérés bemutatja, hogy 2000-től 2005-ig hogyan alakult a döntési idő az átlagos vállalkozásoknál. Öt év alatt 256%-kal nőtt a döntéshozatali idő! (2000. : 52 nap, 2005: 133 nap) Miközben mi folyik a csapból?: “a mai felgyorsult világban...” Ez megdöbbentő! Hát mi történik itt? Miért nem születnek meg a döntések? Hol szakad meg a lánc?

Lehet, hogy az „ötletelésnél”, az újításánál kellene a megoldást keresni? Az ötlet valami új, valamilyen, az eddig alkalmazott módszerektől, szokásoktól eltérő újító szándék.

Aztán ott van az „egerünk a Marson”, „a magányos hős”, a Beosztott. Milyen belső erők hajtják őt:

• szakmai előrelépés,
• önmegvalósítás lehetősége,
• kihívás a mindennapi munka mellett vagy abból kifolyólag,
• elismerés – kitűnni vágyás a többiek közül,
• anyagi javak megszerzése.
• …

Ami gátolja a kreativitását:

• idő, idő, idő,
• vezetőinek hozzáállása,
• az ötletről és annak státuszáról való visszajelzés hiánya vagy késedelme,
• visszautasítások sorozata.
• …

Gondoltad volna, hogy Beosztottadat ennyi minden befolyásolja motiváltságában?

Nézzünk akkor néhány fontos kérdést, amibe mindenképpen érdemes belegondolnod:

Kellemetlen feltenni bizonyos kérdéseket, azonban mégsem kerülheted el, ha érdemben tovább akarsz lépni! Kik azok a vezetők, akiknek a hozzáállásáról van itt szó? Konkrét nevekre gondolj! Sőt, a konkrét személyek hozzáállását is nézd meg, köztük a magadét is!

Gyakori kérdések, kétkedések és kritikák a Beosztott részéről – amelyeket megnyugtatóan kell tudnod válaszolni, hogy megteremtsd a megfelelő légkört az alkotásra:

• Túl kicsi a cég, ki kíváncsi az ötletemre?
• Vagy éppen túl nagy a cég, sok a bába és elvész a kicsiny szándék?
• Előfordult-e már az, hogy ötlet gyáros hősünk inkább inkognitóban maradna, és nem adná nevét az ötlethez? Hány esetben fordult ez már elő?

A személyes érdekek kérdése

Ha valakinek új ötlete van, gyakran tart attól, hogy az ötlethez való „jogosultsága”, vagyis a kizárólagos használat, a szabadalom, a jogvédelem sérülni fog. A kevésbé tudatos alkalmazott nincs is többnyire ezekkel a „szabályokkal” tisztában, pusztán ösztönösen érzi, hogy amit ő alkotott, az az övé. Jogos a félelem, hiszen ha nincs levédve egy ötlet, akkor azt akár a kollégák közül is szinte bárki eltulajdoníthatja.

Az ötlet pedig ezzel kiszolgáltatottá és később megvalósíthatóvá válik más számára is.
Érdemes azt is végiggondolnod, eddig támogattad-e, vagy a jövőben tervezed-e a szabadalmak támogatását? (A szabadalmakról néhány alapvető információt megtalálsz ennek a cikknek a végén, a „Gondolatok a szabadalmakról” c. dőlt betűs fejezetben.)

Ott van a másik véglet is: tudod-e, hány olyan ötlet érkezett, ahol szimplán nem adta nevét a javaslathoz a munkatárs?

Aztán a bíró – aki a döntésre jogosult – dönt! Vagy éppenséggel nem?!

Gondolj csak bele az ötletet kitaláló és előterjesztő lelkes Beosztottad helyzetébe, és mit NEM szeretnél leginkább hallani? A „folyamatban van”, vagy a majd „értesíteni fogjuk, ha döntés születik” verzióból melyik tetszik jobban? Ugye, hogy egyik sem. Egyenesen be kellene tiltani ezeket a mondatokat!

Válaszolj – kezed a szívedre téve – őszintén a következő (sokszor kellemetlen és provokatív) kérdésekre:

• Miért gondolod, hogy nincsenek ötletek a cégnél? Vagy csak nincsenek jó ötletek? Nem voltak gazdaságosságot, hatékonyságot nagymértékben javító ötletek?
• Utánaszámoltál-e már annak, mekkora volt a haszon / kiadás az utolsó jó ötletből származó invesztíció kapcsán? Megérte-e, nyereséggel jöttél-e ki belőle? Vagy esetleg jobban jártál volna egy másik megoldással?
• Érdekeltek-e egyáltalán a döntéshozók a folyamatban? Mint cégvezető, vagy mint döntéshozó, mi miatt döntöttél egy adott megoldás mellett? Pusztán érzelmi indíttatásból, vagy kikérted mások tanácsát? Hogyan fogod megvédeni a döntéseteket? Mitől lesz az a döntés, a munkatársaid (!) számára érzékelhetően igazságos, megalapozott. Például: Alkalmaztatok-e valamilyen (a cégen belül is ismert) döntés előkészítő-támogató módszert?
• Netalán attól tartasz, hogy az új és használható ötlet letaszít Téged a trónról? Volt-e már példa esetleg szabadalomra, magasabb fokozatú szakmai elismerésre?
• Milyen a vállalati kultúra: lehetséges, a beosztottak újításokkal egyszerűen labdába sem rúghatnak a menedzsmentnél, hiszen az ő feladatuk a munka?

Szembe kell nézni a fenti kérdésekkel, és meg kell találni a megfelelő válaszokat.

Ebben a „tükörbe nézős” kérdezz-felelekben használd mankónak a következő 8 pontot, és közben ne feledd: a legjobb tanácsadó is csak a megfelelő kérdések, majd válaszok megtalálásában segíthet Téged!

1. Zsűri megalakítása: olyan személyeket jelölj ki, akik kompetensek és elfogadottak az adott szakterületen és elbírálják az ötletet, meghallgatják a megvalósítási javaslatokat.
2. Bírák kijelölése. Tisztázzuk, kik azok a döntési joggal rendelkező személyek, akik jóváhagyják az egyes változtatások végrehajtását? Jelöld ki őket is!
3. Segít az érdekképviselet. Vagyis ha többen adják nevüket egy adott ötlethez, nagyobb annak hatása és meggyőző ereje. Propagáld, hogy akár többen (csoportosan) is nyújtsanak be javaslatokat.
4. Ha azon javaslatok száma, ahol nem adták hozzá nevüket a kollégák, jelentős, akkor használj ötletgyűjtő dobozt. Helyezd el úgy, hogy naponta többször belebotoljon a munkatárs, de mégis olyan hely legyen, hogy ne lássák, ha beleteszi javaslatát.
5. Alkalmazz a folyamat követésére eszközt, hogy tudd, az adott javaslat elbírálása éppen milyen fázisban van. Kezdetben egyszerű nyilvántartás is elegendő lehet, majd az újítások számának növekedésével adatbázisos támogató szoftvert is bevethetsz.
6. Motiválj! Nem mindig feltétlenül pénzzel! A szakmai elismerés, támogatás is sokszor lehet éppen olyan hatásos. Éppen az a cél, hogy hasznosnak érezzék magukat a kollégák, és büszkén alkalmazhassák saját jobbító ötleteiket hétköznapi munkájuk során. Ez egy kölcsönös adok-kapok, mindenképpen megtérül.
7. Reklám, reklám, és még egyszer reklám. Nem csak az ötletgyár intézményét, de magát a sikeres ötleteket is propagáld. Hozz életszerű példákat a kollégák munkájából, mindennapjaiból. Hozd hozzájuk közel a témát. Nem lehet elégszer elmondani, köztudatba hozni valamit, de arra vigyázzunk, hogy rövid időn belül telítődnek beosztottjaink a felhívással az ötletek beadására, bumeránghatás alakulhat ki. Adj visszajelzést, milyen irányban gondolkodik a vezetőség. Jó eszköze lehet ennek, ha például a sikertelen ötleteket akár meg is hirdetheted további átgondolásra!
8. Szánj rá időt és pénzt! Igen, lehetséges, hogy idő és pénzrabló az ötletgyár. Azonban ha számításba veszed, hogy nemcsak ébren tartod ezzel a munkatársaid kreativitását, hanem hozzásegíted őket az önmegvalósításhoz, akkor ők a céges folyamatok hatékonyabbá tételén törik a fejüket, és ráadásként még dinamikusabbá válik a céged, és pozitívan formálod annak arculatát és kultúráját… Megéri!

Gondolatok a szabadalmakról:

Az ötletgazda annyit tehet, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatalnál oltalom alá helyezteti ötletét, melyet csak akkor tud megtenni, ha innovációja eléri a szabadalom szintjét, ez a legegyszerűbb hivatalos eljárás az elbitorlás ellen. Azt az ötletet, innovációt, mely nem fedi az iparjogi védelemről szóló jogszabályok erre vonatkozó kitételeit, nem lehet oltalom alá helyezni.
A Ptk. 86. paragrafusa rendelkezik a személyi jogok védelmén belül az ötletek védelméről is, meghatározza a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat. Ezek közös tulajdonsága a széles körű felhasználás, mely még nem vált közkinccsé, ilyen például a know-how innováció. A polgári törvény a személyhez fűződő jogok szintjére emeli az ötletek védelmét.
Akkor tehát hogyan védjük ötleteinket? Mit tehet egy szabadalmi szintet el nem érő ötlet gazdája szellemi termékének védelme érdekében? Egy közjegyzőnél letétbe helyezett közokirat segítségével védheti ötletét a másolás és lopás ellen. Ha mégis visszaélés történik, akkor polgári peres úton lehet bizonyítani az elsőséget.
Sok esetben azért nem történik meg az innováció szabadalmaztatása, mert a levédés akár több százezer forintba is kerülhet, mivel a találmányt makettosítani kell, pontos műszaki rajzzal ellátni. Sajnos ezt sok feltaláló nem engedheti meg magának. Előfordul olyan eset is, amikor az innováció immateriális lényegű, tehát szellemi tulajdonnak minősül. Idetartoznak az internetes ötletek, programok is, melyek megvalósítása is sokmillióba kerül, nem csak az oltalmi védelem.
Előfordul, hogy ugyanazt az ötletet párhuzamosan találták fel, vagy tulajdonították el és átdolgozás után világsikerre vitték. Ilyen például a floppy lemez, mely egy magyar, a Videotonnál alkalmazott mérnök találmánya volt, mégis a japánok valósították meg, átdolgozva az innovációt.

Harrer Ágnes