Különleges termelési körülmények jellemzik a Just In Time (JIT) jelegű termelést. (A JIT alkalmazása az egyik módszere az ún. „Lean management” féle termelési filozófiának.)

• A JIT kifejezés abból ered, hogy minden munkafolyamathoz az összes hozzá szükséges anyag és erőforrás pont akkorra és olyan mértékben áll a rendelkezésre, amikor és ahol szükséges.
• A JIT egy meghatározó módszer az ún. „húzó jellegű termelésnél”, ahol a vevői megrendelés határozza meg a munkafolyamatokat.
• A termelési folyamat végig hibátlanul és optimalizáltan, alapvető veszteségek nélkül működik. Nincs a termelési láncban fölös idő – és így időveszteség. Nincs (vagy nagyon minimális szinten belül) termelési hiba – és így anyag- és megmunkálási időveszteség sem. Nincs fölösleges munkaráfordítás sem.
• A technológiai fegyelem kiemelkedően magas fokú. Nem engedi meg a hibás termelést, mert akkor a következő feldolgozási fázisnál már nem lenne elegendő és megfelelő minőségű bemenet.
• Nincs raktár, minden külső nyersanyagnak pont a feldolgozás megkezdésének az idejére kell a feldolgozás helyére érkeznie.

Ez a termelési mód nemcsak a belső folyamatokra, de a termeléshez szükséges alvállalkozóknak és beszállítóknak is nagyon szigorú következményeket ír elő. Ezek a következők:

• Rugalmasság. Megrendelési rugalmasság, gyors reakció az elvárások változására is.
• Szállítási idő. Pontos szállítási idő (szállítóknál a kockázatokat pufferrel oldják meg).
• Minőség: ellenőrzés csak a feldolgozásnál van/lehet – és ott már hiba v. kiesés nem megengedett.

A beszállítókra tett extrém körülmények elvárása mellett meg is kell győződnünk arról, hogy a kiválasztott beszállítónk valóban alkalmas-e erre a feladatra. (Ennek módszereiről cikksorozatunk előző részei szólnak.)

Végül, de nem utolsó sorban abba is bele kell gondolni, hogy az adott extrém szolgáltatásért mennyi árat kell fizetnünk. Vélhetően ez sokkal drágább lesz, mintha nem extrém követelményeket, hanem a hagyományos módot választottunk volna.

Dr. Horváth Zsolt