MinőségDoktorok.Hu

Kockázatok integrált kezeléséről akkor beszélünk, amikor egy vállalat (vagy vállalatcsoport) egyszerre és egységes keretrendszerrel többfajta kockázatot együttesen kezel. Általános szabályt – úgy, mint egy receptkönyvet – a vállalati integrált kockázatkezelési módszer kialakítására nem lehet adni. Minden vállalat más és más. Bemutatjuk a vállalati integrált kockázatkezelés kialakításához és sikeres működtetéséhez szükséges tíz gyakorlati alapelvet, jó tanácsot.

A vállalatok életének szinte minden mozzanatát, – legyenek az államigazgatás vagy a versenyszféra szereplői, kis vagy nagy vállalatok, – rengeteg kockázat szövi át. Mielőtt ezek kezeléséhez hozzáfognánk, érdemes egy kicsit rendszerezni őket. A kockázatokat rendszerezni is többféle szempont szerint lehet, és mindegyiknek más és más a célja. Ezek közül mutatunk be most néhány jelentősebb rendszerezési szempontot.

olyan váratlanul teheti tönkre pl. a villámcsapás által létrehozott túlfeszültség az elektromos berendezéseinket, számítógépeinket, még ha védettnek hittük is azokat. Ritkán előforduló jelenség, de akkor nagy bajt tud okozni (nem is beszélve a járulékos pl. működés kiesés, adatvesztés miatti károkról), és jellemzően mindig a legrosszabbkor jön. Legtöbbünknek hiányos ismereteink vannak a védelmi berendezések és rendszerek működéséről, ezért sokan gondoskodási szándék ellenére sem a megfelelő védelmet alkalmazzák. Kérésemre itt Varga Tamás, egy ezen a területen szakértő barátom bemutatja a leggyakoribb tévhiteket, és a védekezés alapelvét.

Még egy kétfős vállalkozásnál is előfordul, hogy – szégyen, nem szégyen - nem jól, vagy egyáltalán nem emlékeznek a kollégák bizonyos dolgokra. Így számon kérni sem túl etikus.

Van, amit megold a Cavinton, van, amit pedig a jó folyamatszervezés!

Egy vállalkozás esetében milyen szintű feladatokat kell követni és egyáltalán hogyan? – merül fel a kérdés.

Kezdjük az elején!

Ha már valamilyen módon kapcsolatba kerültél az ISO 9001-es szabvánnyal, már biztos találkoztál egy vagy néhány kézikönyvvel. Ha netalán több kézikönyv is akadt már a kezedbe, elég hamar, akár már a második kézikönyv után rájöhettél, hogy a harmadik, sőt a többi is ugyanolyan lesz. Mindegyiknek ugyanaz a struktúrája, és majdnem ugyanaz a tartalma is!

Egy cég vezetőjeként – legyen az 5-, 15-, 25-fős, vagy esetleg nagyobb – egy idő után bizonyára azt is el szeretnéd érni, hogy a céged működése nyereséges, kiszámítható, átlátható legyen, és megbízhatóan eleget tegyen minden elvárásnak. Ehhez nem elég, hogy munkatársaid „csak tudják”, hogy mi a dolguk!

Termelő vállalatoknál gyakori az olyan eset, amikor a beszerzés nem tud önállóan létezni, hanem csak a teljes vállalati anyaggazdálkodás részeként. Világítsuk meg az ilyen esetek jellemzőit a következő példán keresztül:

Egy főállású informatikus napi foglalkoztatása nem olcsó mulatság! Ráadásul, ha csak egy ilyen embered van, akkor ki helyettesíti, ha baj van? Nagyon sok kis- és középvállalkozás éli meg nap mint nap azt a problémát, hogy működése hatékonyabbá tételéhez fejleszti informatikai rendszerét, de nem tud egy informatikust állandóan foglalkoztatni annak működtetésére.

Mi is az a beszállítói audit? Megpróbálom először egy példával bemutatni magát a fogalmat:

Legalábbis 10-ből 8 auditon ezt próbálják bizonyítani!

Miért van az, hogy teljesen más méretű, más-más tevékenységet folytató vállalkozások az ISO 9001-es minőségügyi auditjaikon papírforma szerint pontosan ugyanolyan módon végzik a folyamataik szervezését és menedzselését, köztük a beszerzést és a beszállítók értékelését is?

A beszerzés, mint kiindulópont.

A vállalati tevékenységek és folyamatok szabályozása során a „beszerzés” a minőségbiztosítás egyik mostohagyereke, aki természetes, hogy van, de akinek a szabályozására, működésére nem kell külön gondot fordítani! Ez még gyakran akkor is igaz, ha a vállalat az ISO 9001 szerint szabályozott minőségbiztosítási rendszert működtet!

8 aranyszabály, hogy megreformálhasd az ötletek dinamizmusát cégednél

Dinamikusak, fiatalok és kreatívak – így lehet megítélni kívülről azokat a cégeket, ahol ontják az ötleteket az arculat kialakításához, vagy a megújuláshoz. Dinamikusnak látható kívülről az a cég is, ahol valamilyen áttörő („breakthrough”) ötletet kiaknázva új stratégiát építenek ki.

KKV-ként felmerülhet benned a kérdés:

A főnöki kiváltságok veszélyei

Kiváló IT biztonsági rendszert üzemeltetsz. Nagyon jó szakember a rendszergazdád, igazi guru. Büszke is vagy rá! Nem kicsit, nagyon! Olyan biztonsági rendszabályokat vezetett be, amikkel minden betörés, adatlopás, vagy egyéb informatikai veszély tulajdonképpen teljesen ki van zárva! És mégis megtörtént...

Az ISO szabványokban - különös tekintettel az ISO 9001-re - vevőnek nevezik azt a felet, aki vásárol, megrendel, szolgáltatást igénybe vesz, tehát azt, akinek az érdekében "az egész játékot játsszuk".

A rendszert kiépítő szervezetek általában komolyan veszik azon, a szabványból is adódó feladataikat, hogy a vevőiket a legjobb tudásuk szerint szolgálják ki.

De! Mit tudunk mi - a vevők - a lehetőségeinkről? Mit tehetünk abban az esetben, ha elégedetlenek vagyunk az "áruval"?

Panaszt teszünk. 

Amit selejtezünk, az számunkra már nem képez értéket! De biztos, hogy másnak sem? Milyen információt juttatunk ki és hová? Milyen veszélyeket jelent ez?

Képzeletbeli riport a jó tanúsító kiválasztásáról, … és a válasz arra, hogy hogyan lehet nyereséggé tenni, az audit már-már adónak tűnő költségét!