Sokéves auditori és tanácsadói munkám során számtalan minőségirányítási rendszert láttam. Ezeket többségében három főbb kategóriába lehet sorolni. Ezeknek az ára, értéke és használhatósága alapvetően eltér egymástól. Kérdés, hogy az ügyfél, aki kiépíttette és tanúsíttatta rendszerét, tudja-e hogy melyik rendszert szerette volna, melyikért (és persze mennyit) fizetett és melyiket kapta? A következőkben bemutatom ennek a három kategóriának néhány alapvető ismérvét, és értékét.

Értetlenül állok a manapság divatos „pályáztatási rendszer” előtt. Hogyan lehet, hogy egy egyébként jó elképzelés – pl. a tanácsadási, különösen ISO rendszerépítési feladatkiírások esetén, – a gyakorlatban legtöbbször ennyire félresiklik? Hogyan lehet például felelősséggel irányítási rendszerek (ISO rendszerek) kiépítésére árajánlatot adni, amikor nem ismertek a feltételek és a körülmények (a feladat tartalma)? Meglepő, hogy ez a tény sokszor magát a megrendelőt / pályázat kiíróját se zavarja! Mi lehet itt a megoldás, ezen gondolkozzunk itt el!

Nemrégiben egy kedves olvasónk tette fel a kérdést, hogy segítsünk nekik annak értelmezésében, hogy mit is értsenek az ISO 9001-es szabvány 8.5.3 pontja szerinti „megelőző intézkedésen”? A vállalatuknál ennek értelmezésében többféle álláspont is kialakult. Miután a téma megközelítése a gyakorlatban tapasztaltak alapján sok helyen nem egységes, ezért hasznosnak éreztük a kérdést és a választ az alábbiakban bemutatni.

Hosszú vajúdás előzte meg az ISO 9000-es szabványcsoport legutóbbi kiadását. Míg a 2008-ban kiadott új ISO 9001-es szabvány alig tartalmazott érdemi változást, addig a 2009-ben megjelent (és 2010 végén magyarul is kiadott) új ISO 9004-es szabványt sok tekintetben átdolgozták. Nézzük, mi újat ad ez a szabvány, és mire használható!