Skip to main content

ISO 9001:2008 (MSZ EN ISO 9001:2009)

Kérdések a tanúsítási jel használata körül!

A tanúsítási jel az a kis embléma, amelyet a tanúsított cég feltesz a reklámanyagaira (pl. levélpapír, boríték, névjegykártya, prospektus, honlap, stb.) a cég neve mellé azért, hogy ezzel bizonyítsa a nála működő irányítási rendszer megfelelőségét, és bizalmat keltsen a vevőben. A tanúsítási jel használata a tanúsítottság állapotát igazolja, vagy mégsem?

Mi lehet jogos kizárás a minőségirányítási rendszerből?

Nagyon kellemetlenek azok az esetek, amikor az ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszerből történő kizárásokat az auditon másképp értelmezi az auditor, illetve a tanúsított cég. Ugyan a szabvány egyértelműen megmondja, hogy mikor melyik szabványelem zárható ki, illetve mikor nem, a gyakorlat a különböző értelmezések (vagy szándékok :) ) miatt mégis sok vitát szült már. Nézzünk most ezekre néhány példát!

Mit is értsünk megelőző intézkedés alatt?

Nemrégiben egy kedves olvasónk tette fel a kérdést, hogy segítsünk nekik annak értelmezésében, hogy mit is értsenek az ISO 9001-es szabvány 8.5.3 pontja szerinti „megelőző intézkedésen”? A vállalatuknál ennek értelmezésében többféle álláspont is kialakult. Miután a téma megközelítése a gyakorlatban tapasztaltak alapján sok helyen nem egységes, ezért hasznosnak éreztük a kérdést és a választ az alábbiakban bemutatni.

Ki lehet minőségügyi vezető? (A szabvány szerinti minőségügyi vezető)

Az új ISO 9001-es szabvány alig tartalmazott érdemi változást, mégis már több félreértelmezést és szakmai vitát váltott ki. Egyik ilyen téma annak kérdése, hogy a minőségügyi vezetőnek kötelezően a vállalat bejelentett alkalmazottjának (munkavállalójának) kell-e lennie?

Az ISO 9001 követelményei, egyszerűen!

Rengeteg helyen találkozom az ISO 9001-es minőségbiztosítási szabvány (szaknyelven szólva minőségirányítási rendszerszabvány) meghivatkozásával, és az (állítólag) annak szellemében épült rendszerek bemutatásával. Sokszor mégis azt veszem észre, hogy beszélünk róla, ugyanazokat a szavakat használjuk, mégsem ugyanarról beszélünk! Öntsünk tiszta vizet a pohárba, és tisztázzuk, hogy mit is követel meg az ISO 9001!

Mi a jó vevői elégedettségi kérdőív titka?

Az ügyfelek (vagy a partnerek) megelégedettségének megállapítására használt kérdőívek sokszor nem érik el céljukat. Kevesen válaszolnak, és sokszor maguk a válaszok se használhatók. Csupán annyi a „hasznunk” belőle, hogy az ISO 9001 auditon ezt is „kipipálhatjuk”. Pedig ha már csináltunk ilyen felmérést, akkor sokkal több haszna is lehetne. De hogyan?

Mire is jó még egy ISO 9001 tanúsító audit? ... tapasztalatok a másikoldalról nézve …

Auditori munkám során nemcsak az auditor kollegáktól, de az auditált cégektől is rendkívül sokat tanultam. Bár azt hiszem, ez az egymástól tanulás sokszor kölcsönös, és ez az a többlet, amivel mindkét fél igazából nyert.

A legtöbb cég úgy indul neki az ISO 9001-es auditnak, hogy szerezze meg azt a lobogtatni való papírt, és azután „jó napot”! „Elég ebbe a legkevesebb fölös energiát és pénzt beleölni, majd gyorsan meg kell felelni azon a bizonyos vizsgán, és utána dolgozhatunk újra nyugodtan tovább!”

Sokan az auditon döbbennek rá,

Hogyan mondjam el? A minőségbiztosítás...

Meglepően gyakran kerülök olyan helyzetbe, amikor rákérdeznek: mivel foglalkozol? Válaszolok... 10-ből 9-szer az alábbi két eset van:

Amikor Tamás elmondta az egyik megbeszélésen,

 hogy ő maga kér egy újabb auditot, a vezetőtársai egyszerűen nem értették mi történt vele. Ilyet ember önszántából, magával nem tesz…

Tamás egy szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalkozás egyik ágazatát vezette. Az ágazat létszáma valahol 150 fő körül volt, ami hazai viszonyok között már önmagában is egy közepes vállalkozásnak számítana.

Tamás fiatal volt ugyan, ennek ellenére jól ismerte a játékszabályokat, így a napi-, és a hosszabb távú stratégiai feladatokkal is sikeresen boldogult.

A munkája azonban a rutinja ellenére sem volt könnyű, mert neki is folyamatosan egyensúlyoznia kellett az erőforrásokkal: mennyit szán a megkerülhetetlenül jelentkező apró-cseprő, de mégis megoldandó feladatokra, és mennyit a távlati célok megvalósítására.

A jó, a rossz, és a csúf, avagy, a jó minőség költsége, a rossz minőség költsége, és ez a csúf válság!

Ebben a válságos időszakban különös igaz, hogy szinte minden a pénzről szól. A minőségbiztosítási szemlélet is – ami a jobb minőséget tűzi ki célul – gyakran elbukik a következő mondaton: „Szép, szép, de erre nekünk most nincs pénzünk!” Tényleg ezen múlik?

Tartalom átvétel