Az utóbbi negyedévben egyre-másra kapom az újabb tanfolyami és konferencia-meghívókat, ahol az eddigi ISO (9001) szakértők (értsd: minőségügyi tanácsadók) hirdetik, hogy ők megmutatják az egyetlen és igazi módszert, amivel vállalkozásomat kivezethetem a válságból. Nekem valahogy mégis „déjá vu”-érzésem van.

Eszembe jut egy nagyon régi vicc:

Idén is részt vállalunk egy előadássorozatban a BME-n, amelynek célja, hogy az ipari szoftverfejlesztés hátteréről áttekintést adjon a résztvevőknek.

Trendinek lenni jó dolog, hozzáértőnek pedig még jobb.

Mégis gyakran inkább a divatosságot választják sokan a helyett, hogy megismernének közelebbről és ez által jól alkalmaznának bizonyos módszereket. Ebből egyenesen az következik, hogy a módszer hatékonyságában ezután már egyáltalán nem bíznak. Pedig van itt egy nagyszerű módszer, ami most divatját éli, ugyanakkor nem szól másról, mint a kollégák bevonásáról az új ötletek gyarapításához. Csak ezt sokan még nem tudják…

Belementünk egy játékba. Fogadást kötöttünk, hogy lehet úgy száraz, üzleti jellegű adatokat bemutatni, hogy azokat ne legyen kínszenvedés végignézni. Sőt még azt is el lehet érni, hogy a „közönség” számára az is világos legyen, hogy mit is akartunk mondani! (A fogadás szabályait bemásoltam alulra.)

Szinte minden képzés, vagy oktatás után elhangzik a kérdés: a fóliákat megkaphatjuk, ugye? És ez még a jobbik eset, mert gyakran azt is igénylik az „ügyfelek”, hogy (akár) az interneten is legyen elérhető az anyag.

Értem én a kérést, mégis ellenkezni szoktam:

Újabb előadást tartottunk meg a BME, Simonyi Szakkollégiumának keretei között. A téma gerincét ezúttal a szoftverfejlesztésben alkalmazott modellek képezték. Szó volt a legfontosabb modellekről, mint pl.:

• vízesés-
• spirál-
• a nagyvállalati körökben meglehetősen elterjedt V-modellről
• de figyelmet szenteltünk az agilis módszereknek is, köztük kicsit részletesebben a SCRUM-nak is.

A szokásunkhoz híven igyekeztünk a nem egészen két órát a lehető legkevésbé definíciókkal megtömni, inkább gyakorlati tapasztalatokkal próbáltuk színesíteni mindazt, ami a könyvekben úgyis elérhető.

Az ötletbörze, vagy más néven az ötletroham (brainsorming) az egyik leghatásosabb eszköze az új ötletek gyűjtésének. Néhány dologra azonban érdemes odafigyelni, különben könnyen félrecsúszhat a megbeszélés... 

Hányszor hallottam már?:

"- Miért így kell ezt csinálni?
- Fogalmam sincs, mindig így csináltuk.
- Nekem mindegy, akkor legyen így…"